A testbeszédünk titkai, 5 szempont amivel mindenkin átláthatsz!

A testbeszéd a legegyértelműbb tudatalatti jelzésed a külvilág felé. Aki tudja értelmezni a vele szemben ülő jelzéseit, egy pillanat alatt komoly előnyre tehet szert!

Azt már Te is hallottad, hogy szavakkal, verbálisan tudjuk a legárnyaltabban kifejezni magunkat. A közlésfolyamat 65-70%-a viszont non-verbális vagyis a szavak nélküli, és nagyrészt ösztönös. Ha ismerjük a megfelelő kulcsokat, hamar rájöhetünk min kell változtatnunk ahhoz, hogy komoly tárgyalópartnerként kezeljenek bennünket.

Szavaival természetesen mindenki tudatosan kommunikál, de a szavak nélküli kommunikáció jelentős része ösztönös és nem, vagy csak nagy gyakorlattal befolyásolható. Ezért gondolom azt, hogy érdemes képben lenni ennek a jelentőségével.

1. Mimika

Érzelmeink megnyilvánulása arcunkon. Az arcizmok mozgása mindenkit elárul, nem véletlen mondjuk mimikában gyakorlott embertársainkra, hogy “Pókerarcot” vágnak, a pókerben az érzelmek elrejtése alapvető feladat. Előfordul az arcjáték szándékos – ellenirányú befolyásolása is, ezeket a kényszeredett mimikai megoldásokat alkalmazzuk érdektelen ismerőseinkkel szemben a sarki hiperben való összefutáskor, a századik pár karácsonyi zokni kicsomagolásakor; de bizonyos szélesvásznú szuperprodukciók nem túl magas színvonalon játszó színészecskéinél is ezt tapasztalhatjuk.

Arcizmaink hét alapvető érzelmet fejeznek ki: örömöt, meglepetést, félelmet, szomorúságot, haragot, undort, és érdeklődést. Az emberi faj minden népénél ugyanazt jelentik a különböző arcizom mozgások – a kulturális különbség abban mutatkozik meg, hogy mi váltja ki ezeket az érzelmeket.

A mimikai megnyilvánulások, alapvetően a szavakkal történő közlés aláfestésére szolgálnak, tehát amire érdemes figyelnünk, az az (bár teljesen egyértelműnek tűnhet), hogy az arckifejezésünk összhangban legyen a mondókájával. A mimika szabályozása természetesen tanulható, de az esetek döntő többségében ösztönös, ezért a figyelmes hallgató szemét nem kerüli el a száj apró rándulása, a gyakori pislogás, vagy a zavar más jele.

2. Gesztusok

A gesztusokból áll össze a legrészletesebb nem-verbális jelzésrendszer, ami magában foglalja: a fej, a váll, a karok és a kezek kommunikációját. Gesztusaink bizonyos elemeit örököljük, bizonyos elemeit tanuljuk társadalmunk normarendszerének részeként, ez azonban kultúránként eltérő lehet (európai példát hozva bolgároknál fejrázás jelent igent és bólogatás nemet.) Különleges esetekben a gesztusrendszerek a szóbeli kommunikációt is pótolják, elég siket embertársaink jelnyelvére, vagy a katonák hadmozdulatokat jelző kézjeleire gondolni.

A gesztusok öröklött elemei sok esetben árulkodó zavarjelként működnek. Valaki egy papírdarabot gyűröget, kezét tördeli, ujjaival az asztalon dobol, egyik kezével a másikat fogja, ökölbe szorítja a kezét, remeg a keze, orrát-fülét érinti beszéd közben, eltakarja a száját, gallérját-nyakkendőjét igazgatja; mind olyan jelek amik idegességre vagy önbizalomhiányra utalhatnak. A gesztusok értelmezése természetesen szituációfüggő, de ne feledkezzünk meg róla, a nem közlésre szánt lelki tartalmak megfejtésénél döntő szerepe van a gesztusoknak!

3. Tekintet és pupilla

A tekintet igazából az arcjáték része, de a legtöbb neves kutató külön foglalkozik vele ezért tegyünk így mi is. A tekintet egyike a legerősebb és egyben legnehezebben befolyásolható non-verbális jeleknek. Az első példánál maradva, nem véletlen, hogy a profi pókerjátékosok közül is sokan napszemüveget viselnek játék közben ha tehetik, a tekintetük elárulná őket akármennyire is jók “póker arcban”.

A hivatalos verziónál maradva a tekintetnek szabályozó szerepe van a kommunikációban, visszajelzéseket ad a másik személynek például arról, hogy hogy viszonyulunk hozzá. A tekintet részeként a pupilla is fontos a szavak nélküli közlésben. A pupilla nem csak a fényviszonyokra reagál, de érzelmeinket is kifejezi, és szűkülése-tágulása semmilyen körülmények közt nem szabályozható. Nem véletlen mondják: a szem a lélek tükre.

A tekintet irányának és tartalmának (pupilla) tehát mindig van érzelmi jelentősége, gondoljunk csak bele a földre szegezett tekintet, a merev bámulás, vagy csak a szempillák alól történő kipillogás mennyire más üzenetet közvetít. Mindezek mellett az arc a tekintettel együtt mutatja a különböző érzelmi sémákat, amik a mimikai kommunikáció üzenetét közvetítik.

4. Térközszabályozás, proxemika

A kommunikációs helyzetet alapvetően befolyásolja a közlő felek térbeli helyzete (hol vannak), és egymástól való távolsága. Ez részben a kapcsolatok minőségére utal, eltérő távolságról beszélünk a legjobb barátunkkal és a gázóra leolvasóval, részben kulturális vonatkozásai vannak, egy arab sokkal közelebbről beszél hozzánk, mint egy norvég.

A térszabályozásnak 4 zónája van:

  • Intim tér (0-50 cm): Az egyén saját tere, ha ezt megsértik, mindenkiből védekező reakciókat vált ki, pl. elhúzódás, hátralépés.
  • Személyes tér (50-70 cm): Személyes tér, barátok, családtagok részére.
  • Társadalmi tér (120-350 cm): A társadalmi tér az általános mindennapi érintkezés távolsága.
  • Nyilvános tér (350 cm felett): Nyilvános tér, előadások, prezentációk távolsága.

5. A testtartás és a mozgás szerepe

Testtartásunk az adott szituációhoz való viszonyulásunkat, szubjektív értékelésünket fejezi ki. Nagy részben ezt is a társadalmi normáink határozzák meg, de mégsem érdemes figyelmen kívül hagyni. Az érdeklődés egyik legjobban megfigyelhető jele, a testtartás. Egy előadáson, meetingen az ülő hallgatóság közül aki hátradől a székén sokkal kevésbé figyel mint aki előrehajol. A mozgás ilyen jellegű vizsgálata gyakorlatilag azonos a testtartáséval, a különbség a mozgás dinamikus és a testtartás statikus jellegében van.

2018-12-27T11:51:41+01:00 2018. 12 27|Életmód|

About the Author:

Mondd el a véleményed!